Sziasztok!
Mivel az oldal ma egy éves, így gondoltam megleplek titeket egy kis betekintéssel Zayn múltjába.:) Remélem elnyeri a tetszéseteket, írjatok,jelezzetek!:)
Millió puszi,
Bella
Zayn Malik
Fáradtan szeltem a lépcsőfokokat, lábaimat ólomsúlyúnak éreztem.
Kezemben egy hatalmas bőröndöt cipeltem, ujjaim között a kulcsok egyenletesen
csapódtak mellkasomhoz. Halovány mosoly futott végig arcomon, ahogyan
megpillantottam a régen látott szoba ablakát. Végre szabad vagyok.
Szinte remegő kézzel csúsztattam a zárba a kulcsot, ajkaimat
megnedvesítve tártam ki az ajtót. A megpakolt táskát hanyagul a fal mellé
támasztva nyújtózkodtam, a lakás némasága késként hatolt belém. Hiszen itthon kell lennie, tudja, hogy ma
jövök haza.
Itthon. Szinte fakó emlék
csupán. Az otthon melege, a kandallóban halkan sercenő tűz, s az ő ölelése és
csókja. Ez tart életben, ez ad erőt azokra az éveknek tűnő napokra, amíg távol
vagyok. Távol tőle, távol mindentől és mindenkitől, aki fontos. Cipőm talpa
halkan koppant a kövön, a léptek zaja lepte be a házat. Szuszogásom lassan
némult el, az emeletről halk nesz szűrődött le. Kezem erősen markolta a lépcső
korlátját, gyors léptekkel szelve a fokokat, melyek pillanatok alatt elfogytak
lábaim alól. A hálószoba ajtaja mindössze egy aprócska rést hagyott
belátásképp, a Nap fakó sugarai aprócska nyalábként szűrődtek ki. Minden
lépéssel közelebb éreztem magamhoz, érintése egyre valóságosabbá vált. Végre magamhoz ölelhetem.
Lépteimet halk nyögések törték meg. A szobát kéjes sóhajok lepték be,
a testek eufóriától telve vonaglottak. Testem kővé dermedt, ajkaim egymástól
elválva engedtek utat a szavaknak, a társam mégis a halgatás lett. Szemem elfedte
a könny, szívem pedig… a szívem ezernyi darabra hullott. Apró, jelentéktelen
darabokra, melyet ezer év sem kötöz be.
Nem érdekeltek a mentegetőző szavak, nem érdekelt az ölelés, sem a
forró csók, melyet könnyel itatott ajkai leheltek az enyémre. A hangok tompán
hatottak, a szoba forgott velem, s én elvesztem. Elvesztem a fájdalomban,
melyet okozott. A nő, akiért az életemet odaadtam volna, a nő akiért a szív
dobbant.
- Zayn én…- csupán ennyire tellett tőle. Két szóra, mely semmin sem
változtatott. Képtelen volt megszólalni, s én némasággal feleltem a némaságra. A
lelkem szilánkosra tört, s éreztem ahogyan elvérzem. Ahogyan minden élet
kiszáll belőlem. Üres lettem, egy halott lélek.
- Végeztem veled, Perrie – hangom bizonytalanul szántotta a levegőt.
Képtelen voltam megszólalni, hiszen a fájdalom lett úrrá rajtam. A kín, ami
minden egyes szónál görcsbe rántotta testem.
Üresnek éreztem magam, s életemben először fohászkodtam a halálhoz. Halott vagyok.
Drága Bella!
VálaszTörlésElőször is gratulálok hozzá, hogy a blog immáron egy éves lett, bár kicsit lekéstem az ünneplésről. Örülök, hogy megismerhettem Zayn múltját és azt a bizonyos pillanatot, ami beárnyékolta a jövőjét s aminek köszönhetően a Sors fondorlatos keze Natalia irányába lökdöste. :)
Még mindig imádom amit csinálsz <3
Millio puszi Xx
Drága Bella!
VálaszTörlésNagyon sajnálom, hogy csak ennyi idő után vagyok itt, nem is tudok rendes mentséget, de remélem azért nem haragszol. :(
Hűha, valójában már eléggé kíváncsi voltam, hogy neki milyen a múltja, milyen lett olyan, amilyen. Úgyhogy ez a kis szösszenet tökéletes volt. Persze itt is csodálatosan írtál, mint mindig, de hát ezt már szinte mondanom se kell, olyan nyilvánvaló. :) <33
Puszi, Azy